Tehát az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet Országos Tűzvédelmi szabályzat 162. § -ának 4. pontja kimondja, hogy:
„A hangjelző vezérlések vezetékei készülhetnek a tűznek nem ellenálló vagy védelem nélküli kábelekből a visszatérő, két oldalról táplált hurokba illesztett izolátoros hangjelzők alkalmazása esetén, ha egyszeres vezetékhiba miatt a működésből nem esik ki egy hangjelzőnél több, és a megoldás alkalmas az áramkörben keletkező hiba - különösen zárlat vagy szakadás - jelzésére.”
Ezek alapján már lehetőség van tűzálló kábelezés nélküli hurok kiépítésre huroktáplált izolátoros hangjelzők alkalmazásával, tehát ilyen rendszer kiépítésre 2020. január 22-től már nincs szükség eltérési engedély kérésére.
Az OTSZ 162. § 4. pontja „izolátoros hangjelzők” -et említ, de mi a helyzet a huroktáplált, de nem beépített izolátoros címzett hangjelzőkkel? A célja ennek a pontnak, hogy a megfogalmazott feltétel teljesüljön, magyarán, hogy egyszeres vezetékhiba miatt a működésből nem eshet ki egy hangjelzőnél több. Az, hogy ez a hangjelző paneljére integrált szakaszoló elektronikával vagy a hangjelző előtt és mögött alkalmazott külön izolátor elektronika (akár izolátoros aljzattal vagy beépített izolátoros érzékelővel) alkalmazásával valósul meg az mindegy, a lényeg, hogy az elvárt feltétel teljesüljön. Erről természetesen kikértük a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állásfoglalását is, melyet itt találják.
Az általunk kínált megoldások
Ilyen megoldásokhoz többféle kivitelű címzett hangjelző megtalálható a kínálatunkban. Mindegyik típus esztétikus kialakítású, fehér és piros színben elérhető el.
A DB2368IAS-W típusú aljzat szirénánk beépített izolátoros, míg a többi címzett szirénánk esetében külön izolátor modult (ISM95), vagy a sziréna előtt és mögött izolátoros aljzattal szerelt automatikus érzékelőt, vagy beépített izolátoros kézi jelzésadót kell alkalmazni.
A hagyományos hangjelzőknek telepítésének továbbra is megvannak az előnyei és területei, ahol érdemes ennél a megoldásnál maradni, viszont sok esetben megéri, akár csak részben is, címzett hangjelzőkre váltani.
Mikor érdemes címzett hangjelzőket alkalmazni?
- HA nincs olyan falrész, amelyre tűzálló kábelezés szerelhető. A Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem TVMI 7.4: 2020.01.22. 8.5.2.1. pontja meghatározza, hogy milyen falszerkezet szükséges a tűzálló kábelezéshez.
- HA olyan szerkezeti struktúrájú az épület, hogy a tűzálló kábelezés nagyon körülményesen és/vagy nehézkesen oldható csak meg
- HA olyan többletmunkát és költséget jelent egy adott helyre a tűzálló kábelezés kiépítése, hogy költséghatékonyabb egy címzett sziréna felszerelése.
- HA utólagosan sziréna felszerelésére van szükség: hangnyomáspróba után, egy olyan helyiségbe, amin nem megy keresztül sziréna kör, de van a helyiségben érzékelő vagy a tűzjelző hurok könnyen odakábelezhető
- Olyan épületeknél, ahol fontos az esztétikum. Bizonyos épületeknél fontos az épület belső megjelenése (szállodák, éttermek, műemlékvédelmi épületek), az extra furatok, csövek és rögzítő elemek nagy mértékben csökkentenék az összképet. A címzett hangjelzők nem igényelnek külön kábelezést. Amennyiben aljzatba építhető szirénát választunk a hangjelző a füst vagy hőérzékelők aljzatának szerepét is ellátja színében megegyeznek azokkal és méretében is csak kis mértékben térnek el.
Természetesen minden projekt más és más, más igények és lehetőségek állnak rendelkezésünkre. Célunk, hogy ügyfeleink egyedi igényeihez mérten a legjobb lehetőségeket ajánlhassuk.