Célunk, hogy megosszuk azokat az ismereteket, melyekhez munkánk során jutottunk és tisztázzuk a lehető legtöbb félreértést. Gyakorlatias, rövid útmutatót szeretnénk adni, hiszen ez a témakör rendkívül szerteágazó.
CE – megfelelőségi nyilatkozatAz eszköz gyártója állítja ki, ebben arról nyilatkozik, hogy a termék megfelel az Európai Unió biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírásainak. A gyártó ezzel nyilatkozza, hogy megvizsgálta (vagy vizsgáltatta) a termékét, tudja, hogy milyen előírások vonatkoznak az adott termékre az Európai Unióban és az azoknak megfelel.
Bővebben itt olvashat erről: https://europa.eu/youreurope/business/product-requirements/labels-markings/ce-marking/index_hu.htm
A megfelelőségi nyilatkozat kötelező tartalmi elemeit a termékre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Amit minden esetben fel kell tüntetni:
- gyártó neve és címe
- termék megnevezése, azonosítása
- nyilatkozat, hogy a termék megfelel a követelményeknek
- teljesített követelmények felsorolása (jogszabályok, szabványok)
- kiadás helye, dátuma
- jóváhagyó azonosítása és aláírása
Két észrevétel, ami gyakran okoz félreértéseket:
- FONTOS! - Tilos CE-jelöléssel ellátni olyan terméket, amelyre vonatkozóan nem léteznek uniós előírások, illetve amelyekre a vonatkozó szabályok nem követelik meg a CE-jelölést. Tehát léteznek olyan termékek melyeknek „még CE megfelelőségük sincsen”.
- Előfordul, hogy tévesen hivatkoznak „CE minősítés” -ként ezekre a dokumentumokra, a fentiek értelmében látható, hogy a CE megfelelőségi nyilatkozat nem minősítés, hanem gyártói nyilatkozat.
Az elektronikai biztonságtechnikai eszközök nagy részének szükséges CE megfelelőségi nyilatkozattal rendelkeznie, így ezek a nyilatkozatok jellemzően a termék dokumentációk gyakori elemei.
EN54 szabvány
Európában a tűzjelző berendezésekre az EN54 szabvány vonatkozik. Ennek honosított verziója az MSZ EN 54. A különböző típusú eszközöket külön alfejezetek tárgyalják. Pl. a kézi jelzésadókra vonatkozó rész az MSZ EN54-11.
A szabványnak való megfelelőséget független laboratóriumok vizsgálják, ún. Notified Body-ik. Ezek a minősítő szervezetek komoly és alapos vizsgálatok után állítják ki a saját megfelelőségi tanúsítványukat az ún. CPD tanúsítványokat (Construction Product Directive). Ezen vizsgálatok kiterjednek az eszköz működésén túl a gyártás technológiájára is, sőt meglepetésszerű gyár ellenőrzésekre is. Mivel ezek a vizsgálatok sok időt és szakértői órát vesznek igénybe, ezért meglehetősen költségesek is. Ez az egyik oka annak, hogy a tűzjelző rendszerek esetén kevesebb gyártó jellemző és a fejlesztés is sokkal visszafogottabb, mint pl. a videós rendszerek esetén.
DoP – vagy teljesítménynyilatkozat
A fenti CPD minősítéshez nem elég egy egyszeri vizsgálat, a gyártókat folyamatosan ellenőrzik. Egyes termék változások esetén újabb és újabb vizsgálatok is szükségesek, ezért ezek a CPD-ék is változnak időről-időre. Ezt felismerve hozták létre az egyszerűbben kezelhető teljesítménynyilatkozatot, az ún. DoP-ot (Declaration of Performance). Egészen pontosan a 2011. március 9-én kiadott 305/2011 EU-s rendeletnek megfelelően minden gyártó köteles teljesítménynyilatkozatot adni a 2013. július 1. után forgalomba hozott termékeihez.
A teljesítménynyilatkozat a piac egyéb területein is jelen van. A tűzjelző rendszer eszközök esetén ezen gyártó által kiállított nyilatkozatok dokumentálják, hogy milyen CPD-vel (minősítéssel) rendelkezik az adott eszköz. Mivel ez is egy gyártói nyilatkozat, gyakran összefűzik a termék CE megfelelősségi nyilatkozatával praktikus okokból. Ezen nyilatkozatnak is vannak kötelező pontjai, de nincs lejáratuk és nem kell ezeket minden CPD változás esetén frissíteni, így csökkenthető az adminisztrációs teher.
Egyéb tűzvédelemhez kapcsolódó szabványok
A tűzvédelem területén a biztonságtechnikában találkozhatunk egyéb berendezésekkel is, melyeket más szabványok tárgyalnak, a teljesség igénye nélkül pl.:
- EN 12094 - gázzal oltó berendezések
- EN 12101 - füst és hőszabályozó rendszerek
- EN 12259 - sprinkler és vízpermetező oltóberendezések
EN50131 szabvány
Európában a behatolásjelző rendszerekre (IAS – Intruder Alarm Systems) az EN 50131-x szabvány vonatkozik. Tartalmazza azokat az általános feltételeket melyeknek meg kell felelniük a gyártóknak, telepítőknek. Meghatározza a biztonsági fokozatokat(Grade) és környezeti osztályokat (Class) is.
Minden behatolásjelző rendszert alkotó eszköznek meg kell felelnie az EN 50131-es szabványnak. Minden alkotóelemet biztonsági fokozatba sorolnak és a teljes rendszernek nem lehet nagyobb a biztonsági fokozata, mint az alkalmazott elemek közül a legalacsonyabb biztonsági fokozatúnak.
Van tehát eszköz-szintű minősítés és rendszer-szintű minősítés. A rendszer-szintű minősítést nem csak az alkalmazott eszközök Grade besorolása határozza meg. Az adott rendszer úgy kell szerelni és konfigurálni, olyan Grade minősítésű firmware-ert kell használni, sőt Grade minősített módon kell használni a rendszert (pl. Grade3 esetén a kezelőegység nem jelenítheti meg a területek állapotát, csak, ha a felhasználó már azonosította magát, ez egyértelműen nehezebb kezelést is jelent, illetve nem elegendő Grade3-al mozgásérzékelőt használni, azt úgy is kell bekötni/konfigurálni, hogy kitakarás esetén jelezzen a rendszer).
Magyarországon a Grade-be sorolás jellemzően nem vizsgált, a teljes rendszer minősítésére szolgáló szakértői vizsgálatot nem ismeri a szakma.
A biztonsági fokozatok(Grade-ek) listája:
Grade 1: Alacsony kockázat
A behatoló vagy rabló várhatóan kevés tudás birtokában van a behatolásjelző rendszerről és kevés eszköz áll a birtokában.
Grade 2: Alacsony vagy közepes kockázat
A behatoló vagy rabló várhatóan korlátozott tudás birtokában van a behatolásjelző rendszerről és általános eszköz áll a birtokában(pl. multiméter). Ahhoz, hogy a teljes behatolásjelző rendszer Grade 2-es fokozatot kapjon, - azon túl, hogy minden alkotóelem minimum Grade 2-es kell legyen – csatlakoztatva kell legyen felügyeleti állomáshoz is.
Grade 3: Közepes vagy magas kockázat
A behatoló vagy rabló várhatóan alapos tudás birtokában van a behatolásjelző rendszerről és elegendő/megfelelő eszköz áll a birtokában.
Grade 4: Magas kockázat
Akkor használatos, ha a biztonság minden szempont felett áll. A behatoló vagy rabló várhatóan alapos tudás birtokában van a behatolásjelző rendszerről képes részletesen kivitelezett tervet készíteni és elegendő/megfelelő eszköz áll a birtokában, hogy szabotálja az egyes eszközöket.
Környezeti osztályozás (Class): A biztonsági fokozatokon felül minden behatolásjelző rendszer alkotóelemnek meg kell határozni a környezeti osztályát. Nincs mindenre kiterjedő környezeti osztályozás, minden alkotóelemnek a telepítés helyszíne szerinti osztálynak kell megfelelnie.
Class I – Beltér
A környezeti hatások többnyire beltérnek megfelelőek, ahol a hőmérséklet állandó.
Class II – Beltér – Általános
A környezeti hatások többnyire beltérnek megfelelőek, ahol a hőmérséklet nem állandó. (folyosók, lépcsők, ahol páralecsapódás előfordulhat, nem fűtött raktárhelyiségek, ahol a fűtés eseti, stb.)
Class III – Outdoor – Fedett vagy beltéri extrém állapotok
A környezeti hatások többnyire kültérnek megfelelőek, ahol az alkotóelemek nincsenek közvetlenül kitéve az időjárásnak, illetve extrém beltéri környezet esetén.
Class IV – Kültéri - Általános
A környezeti hatások többnyire kültérnek megfelelőek, ahol az alkotóelemek közvetlenül ki vannak téve az időjárásnak.
A szabvány kiterjed számos egyéb részletre is, pl.:
- a tápellátás szünetmentességének biztosítása
- 230V-os tápkiesés után mennyi idő alatt kell tudnia visszatöltenie az akkumulátorokat a rendszernek
- a felhasználók jogosultságainak részletezése
- telepítői/karbantartói hozzáférés részletezése
- a rendszer megfelelő dokumentációja stb.
Általánosságban az jelenthető ki, hogy a Grade-be sorolás segíti az (akár laikus) felhasználókat is abban, hogy anélkül, hogy elmerülnének a szakmai részletekben magabiztosan fogalmat tudjanak alkotni arról, hogy az egész rendszer milyen szintű védelmet képes nyújtani. Ezért is különösen szomorú az a tény, hogy Magyarországon nem általánosan ismertek vagy használatosak a Grade fokozatok.
MABISZ ajánlás
A MABISZ a Magyar Biztosítók Szövetségének rövidítése. Az elektronikai biztonságtechnika területén is állítanak ki ajánlásokat bizonyos eszközökre, ún. termék-megfelelőségi vizsgálatokat követően. Ezeket az ajánlásokat, a fenti vizsgálatokat követően a Pluto Kft. állítja ki és teszi közzé honlapján a www.pluto.hu -un. Szerepük az, hogy a piaci szereplők, akik nem ismerik vagy fogadják el a külföldi minősített laboratóriumok által idegen nyelven kiállított tanúsítványokat meggyőződhessenek egy magyar szervezet által magyar nyelven kiállított dokumentum alapján arról, hogy a termék megfelel-e a szükséges követelményeknek?
A cikkből jól látható, hogy milyen komoly és sok időt igénylő adminisztratív feladatokat kell ellátniuk a forgalmazóknak, gyártóknak. Az olvasó képet alkothat arról, hogy mennyire nagy segítség tud lenni egy támogató környezet, ahol ezen adminisztratív feladatok csökkenthetők, mindezt persze úgy, hogy a szükséges szabályok, törvények maradéktalanul be legyenek tartva. Pl. milyen nagy könnyebbséget jelentene Magyarországon az, ha angolul is elfogadhatók lennének dokumentumok és nem volna szükséges sokezernyi munkaórával papírokat gyártani saját magunknak.
Végezetül álljon itt egy rövid összefoglaló az általános tévhitek eloszlatására:
- CE megfelelőségi nyilatkozatot a gyártó állítja ki
- CE megfelelőségi nyilatkozat és nem minősítés
- a tűzjelző rendszer elemei kapcsán az EN54 szabványoknak való megfelelést erre jogosult, minősítő laboratóriumok (Notified Body-k) vizsgálják és állítanak ki az eszközről CPD minősítést
- a DoP – magyarul teljesítménynyilatkozat gyártói által kiállított nyilatkozat, nem minősítés, de az alapján lehet kiállítani és nincs lejárati dátuma
- az EN50131-es szabvány szerinti Grade-fokozatok lehetnek eszköz- és rendszer-szintűek
- a MABISZ ajánlás nem minősítés, hanem egy szervezet által magyar nyelven kiállított ajánlás.
Források:
https://www.ce-jeloles.hu/CE_jeloles/10_lepes
https://europa.eu/youreurope/business/product-requirements/labels-markings/ce-marking/index_hu.htm
http://www.eqa.ie/wp-content/uploads/2017/10/Guidelines-for-EN-50131-Certification.pdf